Választási részvétel világszerte: az állampolgárok mely országokban szavaznak legtöbben a választásokon?

A Picodi Magyarország elemzői csoportja a világ 187 országának választási részvételi statisztikáit vizsgálta meg, majd összeállított egy rangsort, amely azt mutatja, hogy az állampolgárok hol élnek a legnagyobb számban szavazati jogukkal.

A rangsoroláshoz adatokat gyűjtöttünk a legutóbbi három általános elnök- és/vagy parlamenti választásokon való részvételről, majd ezek alapján kiszámítottuk az átlagos részvételi arányt. Azokban az esetekben, ahol a választás nem az első forduló után dőlt el, az átlagot a két fordulóban elért részvételi arány alapján számoltuk ki.

Így nézett ki a részvételi arány az elmúlt 3 választáson Magyarországon:

• parlamenti választások 2014 – 61,84%
• parlamenti választások 2018 – 69,73%
• parlamenti választások 2022 – 69,59%

Magyarországon az elmúlt években a választási részvétel átlagosan 67,05% volt. Ezzel országunk a 87. helyen áll a világranglistán. A választásra jogosultak hasonló arányban járulnak az urnákhoz olyan országokban, mint Monaco (67,39%), Egyesült Királyság (67,41%) vagy Andorra (66,96%).

Az európai összehasonlításban Magyarország a 22. helyen áll. Összehasonlításképp, Ausztria a 15. helyen áll (73,59%), Csehország a 25. helyen 66,31%-os részvételi aránnyal, Lengyelország a 29. helyen 59,67%-kal.

A világelső a választási részvétel tekintetében Vietnam, ahol átlagosan a polgárok 99,10%-a adja le szavazatát a választásokon. A dobogó következő fokán Laosz és Ruanda áll, ahol az átlagos részvételi arány 98,55%, illetve 96,65%. Európában Luxemburg (90,58%), Málta (90,21%) és Belgium (88,99%) büszkélkedhet a legmagasabb eredményekkel.

Haiti ezzel szemben a világranglista végén végzett, a haitiaknak mindössze 21,58%-a élt szavazati jogával az elmúlt években. Valamivel magasabb eredményt értek el Nigériában (29,15%) és Afganisztánban (32,71%). Európában a legalacsonyabb részvételi arányt Romániában (40,92%), Bulgáriában (42,07%) és Koszovóban (44,84%) regisztráltak a korábbi választásokon.

Magas részvételi arány: társadalmi elkötelezettség vagy kényszer?

A választási részvételi statisztikákat vizsgálva érdemes szem előtt tartani, hogy a magas választási részvétel nem mindig jelzi a lakosság erős politikai elkötelezettségét és az állami hatóságokba vetett bizalom magas szintjét. Néhány országban, például Luxemburgban, Belgiumban, Bolíviában és Uruguayban bevezették a választási kötelezettséget, melynek értelmében szankciókat, például pénzbüntetést lehet kiszabni azokra az állampolgárokra, akik nem vesznek részt a választásokon. Egyes kormányok visszaélhetnek hatalmukkal és manipulálhatják a választási eredményeket, beleértve a részvételi arányt is.

Módszertan és források

Az átlagos részvételi arányt a vizsgált országokban tartott legutóbbi három parlamenti és/vagy elnökválasztás adatai alapján számították ki. A részvételi adatokat az International IDEA, az IFES Election Guide és a helyi választási bizottságok honlapjairól vettük. Amennyiben a választásokat két fordulóban tartották, az átlagot mindkét forduló részvételi adatai alapján számoltuk ki.

Az adatok teljes listája táblázat formájában ezen a linken érhető el (↓.xlsx).

Nyilvános felhasználás

A riport adatai, infografikái felhasználhatók kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra. Csak azt kérjük, hogy ebben az esetben tüntesse fel az elemzés szerzőjét (Picodi.com) és hivatkozzon erre az aloldalra.